Kávéházak és forradalmak. Budapest, Kávéváros 3.
A legismertebb magyarországi, forradalmi eseményhez köthető kávéház minden bizonnyal a Pilvax. Azon a nevezetes napon Petőfi Sándor hajnali 6 órakor indult útnak a kávézó felé, melyet valójában akkor Fillenger-kávéháznak neveztek, Petőfi pedig az Ifjak kávéházaként emlegette írásaiban. Útközben tett még egy kitérőt Jókai Mór lakására, ahonnan Vasvári Pál, Bujovszki Gyula és a lakástulajdonos társaságában ment tovább. A 12 pontot és a Nemzeti dalt is a március 19-ei József napi vásáron tervezett, ellenzéket támogató aktivitás részeként akarták közzé tenni, de március 14-én bécsi forradalomról érkező hírek fényében úgy döntöttek, hogy már másnap a tettek mezejére lépnek.
A kávéházban március 15-én, délelőtt létrejött a 12 pont végleges szövege – itt egyesítettek két pontot, és adtak helyet egy újnak a politikai foglyok szabadon bocsátásáról, valamint igazították stílusát egy politikai röpiratéhoz –, melyet Jókai Mór olvasott fel, a jelenlévők akaratának engedve, egy kávéházi asztal tetején álldogálva. Ezt követően Petőfi Sándor elszavalta a két nappal ezelőtt keletkezett Nemzeti dalt. Mire végzett, már egy gombostűt sem lehetett leejteni a Pilvaxban: innen indult útjára az egyre gyarapodó, lelkes tömeg, hogy megváltsa a világot.
Az őszirózsás forradalom egy fontos mozzanata is köthető egy kávéházhoz, pontosabban egy olyan épülethez, melynek része volt egy közkedvelt kávézó. 1914. március 14-én nyitotta meg kapuit az Astoria Szálló és négy évvel később, 1918. október 30-án gróf Károlyi Mihály a szálloda első emeletéről szónokolt az ott összegyűlt tömegnek. A tüntetésekből, sztrájkokból, felvonulásokból lett forradalom nevét onnan kapta, hogy a katonák is beálltak a civilek mellé és tábori sapkájukról letépték az uralkodói névjellel ellátott sapkarózsát, hogy helyére őszirózsát tűzzenek.
És hogy miként élték meg az emberek a Monarchia és a századforduló nagy, közkedvelt kávéházai falai közt az 1956-os forradalmat? Leginkább sehogy. A luxus, a művészvilág színe-java semmivé lett a második világháborút követően. A kávéházak ebben a formában nem szolgálhatták jól az államszocializmus érdekeit, hát államosították őket: népbüfévé vagy presszóvá alakították át szinte mindegyiket. A forradalom ideje alatt nem válhattak a szervezkedés központi helyszínévé, hiszen addigra már nem funkcionáltak a társadalmi nyilvánosság elsődleges színtereiként. 1956 kapcsán az utókor krónikásai inkább már csak arról számolhatnak be, hogy milyen nyomokat hagyott a forradalom a kávéházak falain. A Blaha Lujza téren álló EMKE például több találatot kapott 1956-ban, mint a második világháború alatt.
Fotó: Pixabay
2022-10-21